_Milliárdnyi apró forradalom

Nem véletlen, hogy azt mondja Tölgyessy Péter a múlt heti Magyar Narancs hasábjain, a fiataloknak nincs lehetősége tömegméretekben vállalható értékrendben megkapaszkodni. Egyszerűen azért, mert ilyen nem létezik. Hogy szó szerint idézzem: „mintha a fiatalok jó része nem akarna belenőni a rendszerváltás rendjébe.” Hát valóban nem. →

_Karácsony után

A nagy karácsonyi loholás, kiszáradt bejglik és csonkig égett gyertyák után nyakunkon az újév. Bármit is mondanak a jövőkutatók, csak nehezen jósolhatjuk meg, mit is hoz valójában. Ember legyen a talpán ugyanis, aki nemhogy a világ, de a saját dolgaival is tisztában van. →

_Cigánysors?

Az éremnek több oldala van, és becsülöm az Index.hu-t, mert amilyen léha egy lap sokszor, úgy odavágott most ennek a fene nagy cigánykérdésnek. Mert nagy, az igaz, de szélesebbre fújja Széles Gábor, a jobboldali és még jobb oldali  mecénás. Igazi, egymásra mutogatás nélküli, a lényegre figyelmet felhívó  videót készített Arányi Vanda, Egyed Péter, Fodor Orsolya, igaz, netesnek kicsit hosszú, de csak akkor veszed észre, hogy eltelt a tíz perc, amikor megnézted. →

_Meglepetések helyett

Elég sok vitát, beszélgetést megéltem már, amely egyes pártok valós és névleges értékrendjéről szólt, arról nem is beszélve, a mindennapi ember melyik pártot, mi alapján választja. A Publicus Intézet a Progresszív Intézet megbízásából készített kutatása most tisztázza mindezt, és kiderül, a piros valójában narancs és fordítva, és hogy Magyarországon a politikai hovatartozás nem áll köszönő viszonyban azzal, hova adjuk a voksunkat. Teszeld magad is! →

_Gáti Oszkár: igazság

Nem mai hír, június 2-án jelent meg a nol.hu-n Gáti Oszkár Jászai-díjas színművész írásban is olvasható híres-hírhedt kilépő beszéde a Győri Nemzeti Színházból. Nem ítélem el az őszinte hangért, de piedesztára sem emelem. Megtehetném pedig a hazai viszonyokat figyelembe véve, azonban mégsem teszem, mert úgy vélem, magától értetődőnek kell lennie, hogy ha valami nagyon nem működik, legalább szóvá tesszük, még akkor is, ha jó magyar szokás szerint ezt követően nem történik semmi. A jeles színművész beszéde a színháztársadalom erkölcsi romlottságáról,  szakmai ellehetetlenüléséről szól. A színház a kultúra része, a kultúra számomra pedig nem más, mint a nemzet önazonossága, tükörképe. Gáti Oszkár kiborul, és én nem tehetek mást, mint igazat adok neki. Ha sorok közé nézünk, ott a teljes magyar valóság. →

_Tax Freedom Day: béka segge mínusz

Béka segge mínusz – így nevezte fizetésemet egy nagyon kedves ismerősöm. Igaz, az sem volt kellemesebb, amikor egyik legjobb haverom röhögött ki, de nagyon, hogy ő egy hónapban bulizik el minimum annyit, mint amennyit havonta utalnak a bakszámlámra. De az sem volt túl vidító, amikor amerikai ismerősöm kérdezte, mennyi az annyi,  és kétszer visszakérdezett, mert úgy vélte, angolságomnak esett áldozatul az összeg pontos kifejezése. Előre bocsátom, nem siránkozásnak szánom ezt a postot, csupán statisztikai adatokat is figyelembe véve reálisan felmérem, hol is állok.

→

_Már Kádár is tudta!

Érdekes csemegét tartogat a látogatónak a fidesz.hu. A párt 20 éves fennállásának évfordulójára elkészítették a fidesz.hu 20 éves változatát. Persze akkor még volt net , az oldal jelenlegi köntösre épül, ám a tartalma figyelemre méltó: két évtizeddel ezelőtti cikkekből, videofelvételekből válogat.  Innen van az alábbi Kádár János interjú is, amelyet egy amerikai televízió készített. Az első kérdésre adott válasza nem is lehetne aktuálisabb. Érdemes figyelni, ahogy a kérdező igyekszik teljesen érthetően artikulálni, lassan beszélni, hogy a főtitkár is megértse. A film majdnem 10 perc, ha végig nem is, legalább az amerikai riport  "Imre Njaazs"-jáig hallgassuk meg.

_A nép szavaz

Kár volt több mint 4 milliárd forintot kidobni azért az ablakon, hogy megtudjuk, nem akarunk fizetni semmiért. De nem nagy ár azért, hogy a kiderült: számottevő többség gondolja másként a jövő politikáját, mint a kormány. Néhány ok, miért. →