_A bamba nő – amikor az ember elveszíti az emberségét

Unott arccal ül előttem. Érzem, valamit keres, maga sem tudja mit, csak érzi a hiányt, belül szorítja a vákuum, amit maga teremtett, pedig nem is tud róla. „Valami hiányzik” – mondják a szemei újra és újra. Keze felgyűri arcát, a bamba ábrázata már el is torzul, így még gyötrelmesebb nézni, ahogy szenved az ürességtől.

Pedig elég csak egy topma impulzus, egy érdeklődő, őszinte tekintet, hogy újra töltődni kezdjen, és érezzen valamit. A szükséget, hogy van még helye a földön, hogy nem csak egy tárgy, amelyet valaki a farkára húz néha, nem házvezetőnő, amiért koszt-kvartéjt kap, hanem ember. Nő. És így őt, mint életadót, bizony, ha nem is szeretni, legalább tisztelni kéne. A mellette ülő kigyúrt, kopasz baromnak legalábbis.

Ha nem tiszteljük nőinket, nem tiszteljük az utódainkat. Ha nem tiszteljük az utódainkat, magunkat köpjük szembe, és annyira sem vagyunk érdemesek a jóra, a szeretetre, mint szerencsétlen ebihalak, akiket magára hagy az anyjuk. Szeretni és a másikat megbecsülni teremtődtünk, gyermekeket nemzeni, akiknek átadjuk újra a szeretetet és a megbecsülést, hogy megőrizzék, és tovább gyarapítsák, hogy hatalmas kupacokba gyűjtsék, mint mi most a mocskos pénzünket, amely pont a szeretetet és megbecsülést veszi el tőlünk.

Ül és bambán néz. Jóhogynem a nyála csorog végig szájába mártogatott műkörmén. Visszataszító, és mégis reményteljes. Nem palack, ami friss bora vár, sokkal inkább szivacs, amelyet a tengerparton felejtettek, de a tenger már sehol. Őt már arrébb rugdosták. Vagy arrébb fújta a szél. Mindegy is, ő hagyta.

Ez a valóban visszataszító: amikor az ember elveszti az emberségét. Mert kényelmes. Mert nem akar a kiszáradt szivacs-lét ellen tenni semmit. Mert az könnyű. És így „könnyűnek is találtatik”.

Nem nézek rá többet. Érezze, hogy nem azért silány a számomra, mert véges lenne a belé szorult értelem. Hanem mert nem akar több lenni annál, ami emberként lehetne. Inkább elfullad abban, amit kényelmében választott.

Cí­mkék: gondolat | Bejegyzés URL (trackback) | Hozzászólások RSS