_Nyilas Misi a pécsi Nemzetiben
Szerettem volna egy jót írni a Csiszár Imre rendezte Légy jó mindhalálig-ról. A rendezőt nem kell bemutatni, Jászai-díjas Kiváló és Érdemes művész, aki ugyebár a botrányosnak kikiáltott Az ünnep című darabot is dirigálta már Pécsett. A megszokottól eltérően azonban most nem alkotott figyelemfelkeltő előadást, csak egy unalmas, lassan csordogáló szombat esti „élő mozit”.
Előre bocsátom: a premiert követő bérletes előadás nem éppen a legjobb pillanatban talált meg. Elhavazva munkával (hétvégén ugye!), este, sötétben botorkálva a széttúrt pécsi utcákon nem éppen hiányzott. Ám olyan kevés alkalmam nyílik élő zenés előadást látni, nem hagyhattam ki.
A két szereposztásban játszott Légy jó mindhalálig nem rázott meg. Unalmas, álmos előadás volt, röhejesen mozgó bútordarabokkal. Csak a vak nem vette észre, hogy a fotel mögött eldugott kellékes hatalmas lepellel letakarva tologatja a Szécsi Máté alakította Pósalaky urat, és Nyilas Misi, azaz Tarlós Ferenc is egy guruló asztalon ülve énekelt duettet életének hitt szerelmével, Bella kisasszonnyal (Győrfi Anna). Már a Shrek-ben is hülyén néztek ki a táncoló bútorok, hát itt még itt. Na persze, annak a kelléknek meg kell mozdulnia valahogy, meg nem ezt kell nézni, hanem a darabot, és igen, én alapesteben lelkes is vagyok, de itt teljesen szétvágta az egész estét ez a folyton-folyvást feltűnő, oda nem illő izé. Brrr.
Mielőtt tömegesen elriasztanék mindenki az amúgy csőd szélén álló színháztól, nem hallgathatom el, azért néhány lélekemelő pillanatra felkaptam a fejem. Tarlós Ferenc fiatal korához képest a Kocsák Tibor-Miklós Tibor által írt musical zenéjét feltűnő pontossággal, ám leginkább érettséggel énekelte. Csupán egyetlen dalnál vált érezhetővé, el-elveszíti a folyamatosan változó harmóniákon az uralmát. Bókai Zoltán karmester már jellegzetes hajkoronának ringásával is fegyelmezte a lassuló tempót vevő fiatalt, aki e mellett egy-két nagyobb kalimpálásra azonnal korrigált. Jóleső érzés volt figyelni, ahogy a zene résztvevői folyamatosan kommunikáltak egymással.
Azt hiszem, itt számomra vége is a történetnek. A színpadon ugyanis valójában csak egyetlen egy szereplő állt, aki nem rutinként, feladatként, hanem őszinte lelkesedéssel és odaadással igyekezett megfelelni a szerepének és a közönségnek, és talán sajátos érintettsége, ifjú kora okán önmagának is. Köszönet Tarlós Ferencnek.
ui.: nagyon kíváncsi lennék, vajon a már korábban pl. a Twist Oliverban játszó Kecskés Alexisz, miben, és hogyan játssza másként a főszerepet.
Az előadás leporellójának szövege:
Móricz Zsigmond Európában is legismertebb műve 1920-ban, Ady halála után nem sokkal jelent meg. Ady elvesztése új feladatokat terhelt a kor haladó gondolkodású íróinak vállára, új felelősséget. Az író ebben a regényében mutatja meg hajdani kisfiú-múltján keresztül legnyíltabban egyéniségét, jellemét, hitét a jobbra képes emberekben, a bizonytalanságát felváltó sors-vállalást, személyisége szenvedésben megtisztult vetületét.
Számtalan színpadi adaptációt írtak a regényből – az átdolgozók mindig bízhattak a sikerben. Természetes tehát, hogy elkészült a mű musical-feldolgozása is. Zenéjét Kocsák Tibor írta, aki akkor már a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára és a Madách Színház zenei vezetője volt. Noha eddigre sok nagysikerű musical létrehozásában vett részt, nagy ívű musical-operettjeinek sorában a Légy jó mindhalálig az első. A librettót Miklós Tibor írta, az összekötő jeleneteket pedig Pinczés István. Az ősbemutatót a Debreceni Csokonai Színházban, 1991. április 19-én tartották, ezzel ünnepelve a színház megalakulásának 150-ik évfordulóját.
A siker elsöprő, „Nyilas Misi-klubok” alakulnak, és a művet csaknem minden nagyobb színház bemutatja Magyarországon. Sikerét annak is köszönheti, hogy az átdolgozás a mai gyerekek életérzését, gondjait is érinti, zenei stílusa, szófordulatai közelebb hozzák a történetet és a szereplőket a mai kor nézőihez.
Bejegyzés URL (trackback)
Hozzászólások RSS
Hozzászólások (RSS)