_KEDD19 – első érdemi adás

Különös tapasztalatokat hozott az első érdemi Kedd19 műsor (2009.10.13.) a Pécsi Egyetemi Rádióban. Röviden: a kevesebb a több, a műsorvezető, azaz pl. én inkább kérdezzen, és ne szövegeljen, értékeljen. Csúnya szavak is elhangoztak példaként, mint a f@sz és a pics@. Nehéz megtalálni az egyensúlyt, hol kell leazulni, és hol kell komolynak lenni. A nehéz csak az, hogy ez utóbbitől ne dögöljön meg a műsor. Valahol mégiscsak kell lázadni a „hivatalosnak” kikiáltott hangnem ellen. Ez a hely hol máshol lenne jobb helyen, mint egy interentes egyetemi rádióban, ahol a beszédközpontú műsorokban gyakorlatilag azt, és úgy adjuk elő, ahogy nekünk jólesik. Nem eshetünk azonban át a ló túlsó oldalára. Könnyű ugyanis szétoffolni a témát hülyeségekkel, amelyek nagyon jók is lehetnének, ha ülnének. De nem mindig sikerül.

Ja igen, és vannak bosszantó kommunikációs hibák. Jó lenne, ha jobban tudnánk jelezni, mikor kérünk zenét, mikor nem. Itt pl. a kezdés csúszott el, a szignált követően pl. hiába beszéltem, még mindig szólt a zene, és csak a mondat végén kevertek be, ezt hallva kezdtem újra a mondókámat. Nem egy ember, Jani, a technikus hibázott, hanam mindannyian,  mert nem figyeltünk egymásra.

Tök jó lenne akár percre pontosan beosztani a műsoridőt. Pl. a kereskedelmi 3 perc helyett, mivel beszédközpontú műsorról van szó, 6 percet beszélnénk egyfolytában, ezt követően zene. Nekünk segítség ugyanis a tematizálásban, a műsor beosztásában. Persze lehet akár egy órában is  beszélgetni, de ez nagyon komoly felkészülést jelent, legalább felannyira illene odafigyelni, mint ahogy Veiszer Alinda teszi ezt hétről hétre az MTV Záróóra műsorában.

A mondanivalótól tesszük függővé a műsoridőt. Hát ilyen nincs. Jövő héttől 60 perc lesz a KEDD19, előre rögzített, öt gondolati egység köré építve. Ezekben egy showelem, és egy vendégprodukció várható. Így lesz, és jó lesz…

A türelemért köszi, kellett egy adás, ahol látjuk a gyengéinket, hogy tudjuk, hol javítsunk. Meghát ez amatőr, és erről szól, nem?

ui.: azért jó lenne nem hulla fáradtan beesni mindig





Cí­mkék: , | Bejegyzés URL (trackback) | Hozzászólások RSS
2009/10/14
Nyomtatás

Egy hozzászólás

  1. Hello
    annyira ne ostorozd magad… nem olyan kaki..vicces, bár lehet, h csak azért mert ott voltam.
    köszi a biztatást, annyira tényleg nem volt gáz..bár a fészbúk nem kellett volna..:)

    [Válasz a hozzászólásra]

Név (szükséges):

Mail (szükséges, nem látszik majd):

Weboldal, fotóblog (opcionális):

(szükséges)

Hozzászólás: