_Megváltozott szerepek

„Régen hogy hívták azt a nőt, aki teherbe esett? Áldott állapotban volt. Aztán jött a másállapot, majd az állapotos kifejezés, aminek már a tónusa is negatív, aztán jött a terhes, amiben már implicite benne van, hogy a nőnek teher, hogy anya lesz.” - Végképp megváltozott az anya-apa szerep, és ebben a szülő-gyerek viszony is.  Gyűjtés a témában:  férfi szorongás, női kényszer, álságos GYES.

A minap került a kezembe Dr. Szilágyi Vilmos – A házasság jövője 1978 (!)-ban kiadott kötete. A több mint 30 éves kiadványt gyorsan átfutva ma is aktuális problémákat boncolgat: a posztmoder utáni kor hagyományos férfi-női szerepe megbomlik, a gyerekvállalási kedv csökken, az akkor még a nagycsaládos modell egyre inkább az egy-két utódos minta felé fordul. Akárhogy is, nincs jól ez így, már-már civilizációs betegségről beszélhetünk. Az egykeresetes családnak lassan már 200 éve vége, a férfiak nőisesednek, a nők férfiasodnak, és nyakunkon az emo, mint életérzés divat, ahol hiába a testi különbség, olykor azt sem tufjuk, fiúval vagy éppen lánnyal beszélünk. Hát ilyet? No, thanks.

Nők veszélyben (nol.hu)

Az SE Magatartástudományi Intézetének kutatócsoportja kimutatta, hogy a nők egyre nagyobb számban húznak a klasszikus férfi szakmák felé, e mellett egyre nagyobb arányban töltenek be vezető beosztást. (A férfi-női arányok az első helyeken még ma is kétharmad-egyharmadot mutatnak.) A vizsgálatból bár kiderül, hogy a „gyengébbbik nem képviselői” sokszor jobb főnökök, mint férfitársaik, a felelősség, a stressz jobban kikezdik az egészségüket, mint a férfiakét. Csak egy példa 13 ezer vállakozót megkérdező kutatásból: „szív- és érrendszeri betegségben szenvedett az alkalmazott férfiak 5,7, a vállalkozók 5,9 százaléka, a nőknél az alkalmazottak 7,2 százaléka és a vállalkozók 12,9 (!) százaléka”.

Házasság – addig halogatják, amíg elmarad (nol.hu)

Soha nem kötöttek olyan kevés házasságot, mint tavaly. 130 éve nem volt ilyen mélyponton a házassgkötési hajlam, és ne feledjük, akkor az első világháborút élték meg az őseink. „A folyamat évtizedes: 1980-ban több mint 80 ezer házasságot kötöttek Magyarországon, 1990-ben már csak 66 ezret, 2001-ben 43 ezret, tavaly pedig alig több, mint 40 ezret. Az ezer házasságkötésre jutó válások száma viszont éppen ellenkezőleg alakult, 1980-ban még 346, 1990-ben 374, 2001-ben 559, tavaly pedig 630 pár köszönt el egymástól hivatalosan is.”

Önimádat, vagy anyaság? (mno.hu)

Lux Elvira szexuálpszichológussal Sashegyi Zsófia beszélgetett. Az interjú sokat elárul a női lélekről. A Dr. House-t rajongókat, nem érinti majd váratlanul, hogyan próbálnak a nők egyre szélesebb tömegekben tudat alatt meddőséget okozni maguknak, sőt hogyan vetik el a női mivoltukhoz tartozó anya szerepet, agy válva természeti, lelki lényegüktől idegenné, amely frusztrálja őket. Tanulságos olvasmány a 25 év feletti nők számára.

Új férfiszerepre lesz szükség (nol.hu)

Minden bizonnyal a már korábban említett Magatartástudományi Intézet által készített kutatás adatai szolgáltak alapul azoknak a megállapításoknak, amelyet szorongó férfiakat vizsgálja. A családfenntartókra egyre nagyobb teherként nehezedik  termelő egység szerepe, amely képes a gyerek, az őt ellátó anya mindennapi szükségleteit kielégíteni. „Az, hogy Magyarországon még mindig a hagyományos férfiszerepnek akarnak megfelelni a férfiak, kihat az egészségükre is. Szoros az összefüggés ugyanis a tradicionális férfiszerep és az egészségtelen életmód között. Az ilyen felfogású férfiak például több alkoholt isznak, úgy tartják, hogy az egészséggel foglalkozni férfiatlan viselkedés, körültekintés helyett kockázatkeresők. A nőknek való alárendelődést vagy annak látszatát megpróbálják kompenzálni, például nagyobb mértékű alkoholfogyasztással vagy gyakori szexuális partnerváltással.”

Index trilógia

Tanulságos háromrészes videó a gyermekvállalásról. Szó esik a nőket magukba fordító 3 éves GYES-ről, amelynek semmi más gyakorlati haszna nem volt, minthogy a nőket minél tovább távol tartsa az amúgy is veszteséget termelő szocialista gazdaságtól, a mikroközösségek felelősségvállalásáról és arról, hogy jó-e, ha az apa van GYES-en. Az anyagban Ranschburg Jenő többször is megszólal.





Cí­mkék: , , | Bejegyzés URL (trackback) | Hozzászólások RSS
2009/09/06
Nyomtatás

Név (szükséges):

Mail (szükséges, nem látszik majd):

Weboldal, fotóblog (opcionális):

(szükséges)

Hozzászólás: