_A politikai elit elesett
A politikiai elit elesett, már ha van olyan, hogy politikai elit. Bármennyire nem szeretném újraírni, nem tudom Publius Hungaricus legújabb publicisztikáját szó nélkül hagyni. Összefoglaló, komment.
Az interneten terjedelmes írásnak minősülő publicisztika velősen és precízen foglalja össze mindazt, amelyről nem, vagy az elaprózódott, a lényegtől rég megfosztott vitákban hallani kéne. A magyar politikai elit (mindenki!) a múlt rendszer reflexei alapján jórészt hitelekből tartották, tartják föl a nyugatinak nevezet életszínvonal illúzióját, amely most, hogy érezhetően komoly a válság, el is illan azon nyomban. Ezt a hamis képet széles társadalmi tömegek fél éven belül érzékelni fogják, és ezért az elmúlt húsz év kormányain túl bizony a jelenlegi kormány is nagyban felelős, ha nem a legnagyobb részben.
Eddig minden negatív következményekkel járó félmegoldást büntetlenül lehetett végig vinni, függetlenül attól, mekkorát loptak, csaltak, hazudtak, hiszen a rendőrség, a sajtó a politikusokat is érintő ügyektől fejvesztve menekültek. Eddig. Érezve azonban a rendszer belső rothadását, az öncenzúra kezd eltűnni. Elindult egy olyan folyamat, amely esélyt ad arra, hogy a féltudású politikia elit helyébe valóban professzionális, a hatékonység kérdésében kompromisszumot nem ismerő vezető társadalmi csoport lépjen. És akkor, ha nem is a kánaán, de jöhet a fejlődés, amely valós felzárkózást ígér a nyugati társadalmakhoz mind gazdasági, mind politikai és szellemi értelemben.
Nyilvánvaló, hogy a politikai pártok inkább gazdasági, mint valódi érdekképviseleti szervként dologoznak, képviselőik jó része – tisztelet a kivételnek – egy nagy pénzügyi gépezet apró fogaskerekei, akik érdekkörről érdekkörre prostituálódnak. Ugyan kinek lenne kedve ehhez a társasághoz csatlakozni? Akinek egy csöpp esze van, nem a politikai életen, így nem közvetlen a „köz” érdekein belül kamatoztatja tudását.
Egyre többen vannak azok, akik így gondolják, számuk érezhetően el kell, hogy érje a kritikus tömeget, amikor a szegény nyomorult választópolgárnak már nem a „gennyes tus és redvás szendvics” (South Park) közül kell választani, hanem friss, ropogós saláták adják a menüt. Igaz, nem szabad elfelejteni, hogy ehhez már büdösnek kell találni a gennyes tust és a redvás szendvicset. Félek, ez nem olyan mértékben következik be, mint szükséges lenne. Ám kisebb (nagyobb?) Mohács jön, emberek százezrei veszítik el a munkájukat, és talán ez majd felnyitja a szemeket: ki kéne már nyitni a másik étlapot is!
Valóban változás van.
Bejegyzés URL (trackback)
Hozzászólások RSS
Hozzászólások (RSS)