_FEEKTORY és más feladatok

Egy évnyi várakozás után útjára indult a legújabb "rittyentésem", a FEEKTORY. Ez a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési Karának új online hírmagazinja, amelyet hallgatók írnak, szerkesztenek. Tetszik, amit látok, de még messze vagyunk a végétől. Feladatok, kihívások.

Mivel a PTE központi portálrendszerével ismerkedtem egy fél vasárnapot, és [káromkodások közepette] megállapítottam, hírmagazin működtetésére nem alkalmas, (ezt kötelezően majdan minden karnak át kell vennie), gondoltam egy merészet, és az induló kari online hírmagazint INGYENYES  tárhelyre (www.hotingabc.hu) és ingyenes motorra (Word Press) alapoztam. Mivel már régen minden elindult a blogok irányába, alapértelmezettnek tűnt a blogmotor, amelyben így utólag sem csalódtam. Könnyítette a munkát az ingyenes Brandford Magazine téma, és mondanom sem kell, a pluginokkal sem spóroltam. A tesztállapotban lévő végeredmény egyenlőre megnézhető itt, de hamarosan elérhető lesz a www.feektory.hu címen. (A mostani fejléc pl. csak egy vázlat a grafikusnak.)

Az oldal technikailag nagyjából felállt, vannak még azért trükkök. Pl.: egy-két dolog automatizáltnak tűnhet, miközben még manuális, ám ezeken sajna nem még tudtam segíteni, mert minden este fél kilenckor kidobnak, és otthon, mivel a laptoptöltőm meghalt, és még nem kaptam újat az egyetemtől, nem tudtam folytatni. Pedig jó lett volna, mert következő héttől megindul a nagyüzem, majdnem ötven hallgató kering az újonnan átadott szerkesztőségben, és ürülök majd, ha a saját napi sajtószemlémet megtarthatom.

Igaz, nem vagyok feldúlt emiatt, vagy ilyesmi, erre számítottam. Április elejétől, közel egy hónappal az indulás után minden üzemszerűen képes majd működni: fölállnak a stábok, vezetők, szerkesztők, ahogy a nagykönyvben meg vagyon írva. És hogy milyen minőségre számítok?

Pécsen hagyományosan erős a hallgatói újságírás. Ennek megfelelően egy aktuális, napra- és tettre kész szerkesztőségi struktúrával megáldott FEEKTORY-t képzelek el, ahol majd jónéhányan elhullanak, de előkerül azért egy-két igazi gyöngyszem is. Olyanok, akikre lehet építeni, lehet őket terhelni, és csak akkor érzik jól magukat, minél nagyobb a felelősség a vállukon! Nélkülük egymagam kevés vagyok, úgyhogy meg lesznek becsülve! (Ej, de szép magyar passiv mondat! )

Az elmúkt egy, másfél hétben nem jutotam volna idáig, ha Dalma nem segít, így hát neki ezúton is köszönet! Köszönöm.

Nagyon sok munkát feccöltem a Médiagyakorlati Műhely és Tanirodába és így a FEEKTORY-ba. Egyrészt azért, mert az én öteletem volt létrehozni egy olyan egységet, amely kihasználja a kar technikai berendezését, (tehát a hallgatók használják azokat), másrészt  több olyan szak fut nálunk, amelynek a hallgatói rengeteget nyernének egy olyan műhely létrejöttével, ahol naponta tréningszerűen kipróbálhatják magukat mire elég, amit tudnak, és még fejlődnek is.

Elég sok minden szakadt rám, de nem sajnáltam az időt. Igen, megoldható lett volna, ne én rohangáljak egy-egy függönykarnisért, ne én hurcolásszam a bútorokat (persze többedmagammal), mint mindenért felelős vezető, és most itt tovább nem sorolom, pl.: adminisztráció… Jó lett volna? A csudát! Legalább minden dupla annyi időbe került volna. És még élveztem is. Ez van. Mazochista állat vagyok, akinek nincs türelme kivárni egy állami felsőoktatási rendszer ügymenetét, így mindenhol hajtom a dolgokat, ahol csak lehet, hol sürgetően, hol okoskodóan, hol egyszerűen csak kéréssel. Azért még jó érzés, hogy van egy-két ember, akitől lehet kérni, és nem néz rád csúnyán. El kell gondolkodnom azon, érdemes-e itt húznom az igát. Az éhenhalás csak egy tényező, (ezen napokon belül változtatok reményeim szerint, ha nem, hát majd leírom, később mi lesz), inkább a rendszer őrjítő: bürokrácia, kisstílű játékok, és minden marha lassú. Nincsenek illúzióim, a máshol is ez mehet, de legalább nem ennyire lassú.  Leírom még egyszer, mert már ahogy kiejtem, is szép hangutánzó: laasssssssúúúúúúúúúúúúú.

Na, szóval sorjáznak szépen előttem a feladatok, számba is veszem:

1.) komplett szerkesztőség elindítása, működtetése (onilne újságírás,  TV, rádió) közel ötven fővel (- az ötven főt meg is kell tartani, gyakornoki szerződésük van, lemorzsolódás így elviekben nem lehetséges),

2.) a kar új portálrendszerre állítása, a portál tartalmi átstruktúrálása, portálon közzétett információk áramlási csatornájának újjászervezése

3.) a PR szakértő másoddiplomám befejezése

4.) és még két nagyobb volumenű dolog, ami még titok!

5.) ja, és meg is kell élnem vhogy, hehe

Szóval elvagyok, és így érzem jól magam! Ilyen is régen volt!

Cí­mkék: elhavazva, univ | Bejegyzés URL (trackback) | Hozzászólások RSS