_Átmeneti állapot?

Sokak szerint leírt ügy a pécsi Európa Kulturális Főváros 2010 projekt. A program vezetői ennek ellenkezőjét egyre kétségbeesetten igyekeznek bizonyítani, és a városi civilek is szót kérnek. A háttérben vidék-főváros vita áll.

A pécsi Európa Kulturális Főváros 2010 cím csak elnyeréséig sikertörténet. 2005 óta ugyanis folyamatosan nehézségekkel küszködik a város. A pályázatban célként kitűzött kulcsprojektek, a Tudásközpont, a Zsolnay Kulturális Negyed, a koncert- és konferenciaközpont, a Nagy Kiállítótér, és a megújult közterek építkezései közül még egyik sem indult meg. Ennek egyik indokaként Mészáros András, a megvalósításért felelős Pécs 2010 Menedzsment Központ főigazgatója azt jelölte meg, hogy az Európai Unióhoz csak ez év közepén nyújtják be a beruházásokhoz szükséges pályázatokat, már megkezdett beruházásokat Brüsszel ugyanis nem támogat.

A csak múlt év őszére 314 millió forintból elkészült – részben-egészben kiszivárgott – megvalósíthatósági tanulmány szerint az ötből több kulcsprojekt nem készül el 2010. január 1-re. A már korábban is ismert nyilvánvaló időbeli csúszás mellett további problémát okoz, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium január közepén Pécsnek küldött állásfoglalása nem támogatja a Nagy kiállítótér megvalósítását. Az eredeti helyszín feltételezhetően gazdag régészeti lelőhely, e miatt valószínű, a Zsolnay kulturális negyed ad majd otthon a kiállítótérnek.

A késlekedések okait nem lehet kizárólag a Pécs 2010 Menedzsment Kht. számlájára írni. A menedzsment a napi tervezés során folyamatosan egyeztet az engedélyeztetési eljárást lefolyatató hatóságokkal. Így lehetséges, hogy egy belső kimutatás szerint 2006. november 13-tól az összes beruházást tekintve a maximális 2441 nap helyett 394 nap alatt kapták meg a hivatalok válaszát. Igaz ugyanakkor, hogy a városvezetés több alkalommal is elbizonytalanodik. Jó példa erre, hogy a város-kormányzat vitában csak egy év alatt sikerült a pécsi érdekeket érvényesíteni.

A beruházások hiányánál azonban sokkal nagyobb gond, hogy máig nem világos, mit is jelent 2010-ben Európa Kulturális Fővárosának lenni. Az alig pár hónapja távozó Méhes Márton művészeti igazgató mögött álló városi értelmiségi csapat egykori tagja, Bókay Antal egyetemi tanár, irodalomtörténész szerint ennek egyik oka, hogy a nyertes pályázat megírása óta nem volt hasonló volumenű, sokoldalú társadalmi párbeszéd. Mivel Pécs egyetemváros, fontosnak nevezte az élethosszig tartót tanulást, mint az átfogó szellemiség megjelenését a leendő kulturális koncepcióban. Ezen kívül létfontosságúnak tartja, hogy pontosan be kell határolni, mi legyen a város fő profilja, amely megélhetést biztosít a 2010-es évek utánra is.

A városi civilek is úgy érzik, a cím elnyerése óta mintha egyre kevésbé lenne fontos Pécs. Az egyenlőre névtelenséget kérő, hamarosan induló civil kulturális kezdeményezés képviselője életképes keretek közé terelné a megyeszékhely helyi kulturális vitáit. E nélkül a programalkotók számára észrevehetetlenné válik az egyetemváros sajátos jellege, amelyből a nyertes pályázat írói is merítettek. A mozgalom szervezői szeretnék elérni, hogy megszervezhessék azt a 30 napos társadalmi vitát, amelyet az Európai Fejlesztési Bank (EIB) hitelfolyósításának feltételeként ír elő.

Mészáros András szerint a részletes kulturális koncepció elkészítése a február derekán felálló tíz tagú szakmai testület feladata. E grémium készíti el március közepére a 2009-2011 közötti koncepciót, amely Pécs tradicionális sokoldalúságát és középvárosi jellegét emeli majd ki.

A jövőbeli dokumentumban foglaltak azonban csak akkor válthatják be a hozzájuk fűzött reményeket, ha az alulról érkező civil kezdeményezést nem érti félre az EKF vezetése, és segíti, mediálja a diskurzusokat. Csak így válhat a projekt ezek tényleges haszonélvezőjévé.

A baranyai megyeszékhelyen egyre markánsabban jelenik meg az a vélemény, hogy Budapest túlságosan féltékeny az EKF címre. Értetlenkedésre adott okot Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter aláírásával még decemberben jegyzett 17 oldalas tájékoztató. A kormány részére készült összefoglaló javasolja „az EKF Program személyi felelősségéhez rendelt kormányzati koordinációját (pl. kormánymegbízott kinevezése)”. Futótűzként terjedt el a hír, a miniszter kormánybiztost akar kinevezni a pécsi projekt élére, erősen sértve ezzel a helyi döntések függetlenséget. Bajnai Gordon a január közepén nyilvánossá vált dokumentumból levont következtetéseket csak február elején cáfolta.

A pécsi közvélemény Budapesttel szembeni ellenérzését tovább fokozta az a pletyka, amely szerint az Oktatási és Kulturális Minisztérium azt fontolgatja: a programsorozat szervezésével a Művészetek Palotáját bízza meg. Az MüPa a Magyar Távirati Irodának cáfolta, hogy a minisztérium részéről érkezett volna ilyen megkeresés.

Az már csak hab a volt a tortán, hogy február elején nyílt levélben neves értelmiségiek – köztük Nádas Péter, Konrád György, Parti Nagy Lajos – éles kritikával illették az EKF vezetését. Levelükben többek között kifogásolták, hogy a projekt 2008-as felvezető évében kulturális vezetőség híján még nem valósult meg egyetlenegy program sem. A kritika megjelenésével egy napon pécsi értelmiségiek ugyancsak nyílt levél formájában protestáltak a projekt megvalósíthatósága mellett.

Az adok-kapok hátterében a 2006 decemberében megkötött szerződés áll. A szerződő felek, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, a projektért helyi szinten felelős Pécs 2010 Menedzsment Központ, az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Hungarofest Rendezvényszervező Kht. között olyan megállapodást született, amely a várost hátrányosan érinti. Hosszú egyeztetés után csak a múlt év októberében sikerült ezt módosítást elérnie Pécsnek, amelyet a város közgyűlése még november elején elfogadott. Az új egyezséget azonban Hiller István kulturális miniszter még nem írta alá. Így több, az alapszerződéshez kapcsolódó megállapodást sem sikerül megkötni.

A projekt szempontjából az aláírás nemcsak létkérdés, hanem komoly gesztusértékkel is bír. Mivel az EKF előfinanszírozású, a város csak külső forrásból képes fedezni a beruházásokat és a programokat. Az Európai Fejlesztési Bank (EIB) 50 millió eurós hitel hagyott jóvá, amelyhez kormánygaranciát vár, azonban Pécs ezt még nem kapta meg. A szerződés aláírásával remény nyílik arra, hogy a kormányzat nem hagyja magára a várost, és megadja a hitelhez szükséges garanciákat. E nélkül a baranyai megyeszékhely elbukik az EKF-el, amely a halmozottan hátrányos térség amúgy sem rózsás helyzetét tovább súlyosbítaná.

Az egyre inkább elmérgesedni látszó helyzet megoldására Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke február 6-ra egyezetésre hívta az ügy szereplőit. A megbeszélést követően a Nemzeti Kulturális Alap 300 millió, a város 130 millió forinttal támogatja a 2008-as felvezető programévet. Az előző évek tapasztalatai alapján a Pécs 2010 Kht. azon szervezetek segítésére, amelyeknek az utófinanszírozás nehézséget okoz, pénzintézetekkel tárgyal, hogy kedvezményes kamat fejében előfinanszírozhassák saját a programjaikat.

A módosított város-kormány szerződést azonban Hiller István továbbra sem írta alá. Míg ennek oka nem tisztázott, azt sem lehet tudni, hogy a 2010-et követő években az új intézmények költségvetése mekkora részben lesz állami támogatás. Pécs ugyanis képtelen lenne önállóan fönntartani azokat.

A kulturális kormányzat várhatóan kormányülésre is beviszi a pécsi Európa Kulturális Fővárosa 2010 projekt ügyét, és dönt egy esetleges szükséges beavatkozásról.

Cí­mkék: ekf, kultúra | Bejegyzés URL (trackback) | Hozzászólások RSS