_Van zsákodban… – gondolat egy saját bejegyzéshez
Egy probléma nem oldható meg ugyanazzal
a gondolkodásmóddal, amely azt létrehozta.*
Albert Einstein
Az előző rövid történettel kapcsolatban több dolog is eszembe jutott, amelyeket a bejegyzés megírásakor nem volt időm leírni. Íme.
A gyerekek sokkal bölcsebbek annál, minthogy ne ismerjék föl a felnőttek „felnőttes” gondjait. Sokszor sokkal inkább tudatában vannak, mi az igazi probléma, és arra sokkal inkább tudják a megoldást, mint mi, felnőttek. Közelebb a születéshez látják a lényeget, gondolataikat – amelyeket úgy gondolom, ebben korban még inkább vezeti az intuíció, mint a racionális gondolkodás – nem ülte meg a felülről vezérelt fejlett világ civilizációs, fogyasztói kultúrája.
A gyerekek – ideális esetben – használják képzeletüket. Sajátos világban élnek, ahol a valóság és a saját képzelet egészséges arányban jelentkezik. Talán a mi valóságunk ennyire üres, hogy egy gyermeknek már túl keveset nyújt? Vagy éppen ellenkezőleg, vélt sivársága saját racionalizmusunk következménye, és valójában a gyerekek mesevilága áll közelebb a valósághoz?
Úgy érezem, egyszerre mindkettő igaz. Az intuíció, empátia és képzelet világának értelmezhetetlenek az empirikus adathalmazok, vagy a programozott fogyasztói viselkedés. Ami a léleknek kell, nem mérhető sem pénzben, sem hatalomban, sem tudományban. Ugyanakkor saját társadalmunk megszervezéséhez valahol mégis csak nélkülözhetetlenek. A képzelet és a racionalitás olyan, mint az igen és a nem, a tézis és antitézis, mint a férfi és a nő. Kölcsönösen feltételezik egymást.
Ha már nem lehetünk újra gyerekek, ha már nem kaphatjuk vissza teljes gyermekkori érzékünket, képzeletünket, legalább toljuk el kicsit magunktól a racionalitás mindent feltárni akaró kultúráját. Hallgassunk a megérzéseinkre, használjuk ki megmaradt intuíciónkat, és álmodozzunk bátran! A képzelet, az álmodozás sokszor sokkal közelebb visz a megoldásokhoz, mint hinnénk!
És ráadásul mi magunk is újra gyerekek leszünk egy pillanatra.
* Az Einstein idézet a Tudásmenedzsment c. periodika Tóth József által jegyzett A felnőttképzés szerepe a helyi gazdaságfejlesztésben c. tanulmány bevezetőjéből idézve
Bejegyzés URL (trackback)
Hozzászólások RSS
Hozzászólások (RSS)