_Újra együtt – Kiállításmegnyitó videó

A cím nem teljesen pontos abból a szempontból, hogy nem szó szerint a régi egyetemi alkotó gárda állt össze, hanem egy teljesen új. Viszont a cím abból a szempontból igenis megállja a helyét, hogy újra olyan emberek  találkoztak össze, akik érezve a hallgató élet kulturális deficitjét, nem ülnek ölbe tett kézzel! Ez év szeptemberében a korábbi hagyományokat követve megalakult a FEEK Alkotócsoportja.

A korábbi gárda tagjaként nagy örömmel fogadtam, hogy a hallgatók minden noszogatás nélkül határozták el, nekilátnak a munkának. Több találkozás után kialakult az féléves program, amely szerint haladnak, haladunk. A programok sora november 20-án kiállításmegnyitóval indult, ahol FEEK-es hallgatók állították ki az ősz ihlette képeiket. A képekre szavazni is lehet, a legjobbnak tartott három kikerül a kar falaira. A megnyitón elhangzott néhány vers és dal. (Lásd a videót lentebb.)

Külön örültem, hogy a megnyitóra sokan eljöttek. A videó végén lehet is érzékelni, elég nagy volt a nyüzsgés. A  felütés jól sikerült: koccintás, beszélgetések, mindaz, amiért ilyenkor összegyűlnek az emberek.

Jó volt újra ilyen kis alakuló közösségben lenni, még akkor is, ha rólam, rólunk, akik egykor útjára indítottuk a hagyományt, múlt időben, emlékként beszélnek. Ez így természetes. Amiben a régi és az új közösség azonos, hogy a oszlopos tagjaik kivétel nélkül azokból az emberekből kerülnek ki, akik nemcsak a jól bevált beiszunk, behányunk módszert képzelik el szórakozásként. És a legszebb, hogy nemcsak a kultúrában, hanem a hallgatói közéletben is képesek képviselni az értékeket. De ez már egy másik post…

A legszebb ebben az egészben pontosan az, amiért így, vagy úgy, mégiscsak összejöttünk: egymásért, a közösségért. Ebból a szempontból teljesen mindegy, hogyan sikerül egy-egy vers, dal előadása. Annak idején mi is elkezdtük valahol.

Nem szeretném lelőni a poént, poénokat, ám annyit elárulhatok: idén még minium egy eseménnyel jelentkezik a FEEK Alkotókör.

ui. 1: az aggódóknak: megtaláltam a telefonom
ui. 2: Köszönet illeti Arató Balázst, és Emczé-t akik egy ellkallódott verset egy telefonhívás után 10 percen belül elfaxoltak/elemileztek nekünk! Köszönjük!

Készülődés, alkotás, megnyitó

Cí­mkék: kultúra, univ | Bejegyzés URL (trackback) | Hozzászólások RSS