_Országnak háza

Nem voltam még a Parlament épületében. Most vagyok. Fenntartható fejlődés konferencián. Első benyomás: az üléstermet csak a TV kamerák nagyítják föl. Kicsi. Laptopnak áram nincs. Wifi nekem nincs. Most lehet mondani, hogy tipikus, mármint, hogy ez az első, amit észreveszek. Hát ez van. Illetve… Az előttem lévő 68-as ülés kis tároló rekeszének fogantyújára (igazából egy lyuk, amibe bele lehet nyúlni, hogy lenyíljon a rekesz ajtaja) egy „Emlékezz! – 20 éves a csernobili atomkatasztrófa” matrica van ragasztva. (Ahogy otthon az ajtómra is.)  Plusz pont a feltehetően jobboldali képviselőnek!

Íme két kis videó: az egyiken a felsőházi ülésterem, a másikon az ülésteremből éppen kifelé jövök. A másodikért bocsi, rosszul tartottam a mobilom! Fejet félre!

A videók után még egy kép. Az újságot (Magyar Egyházi Könyvklub katalógusát) a férfi wc mozaikpadlóján találtam. Még csak nem is Népszabi!

És végül a konferencia számomra érdekes rövid összefoglalója lent. Természetesen több minden hangzott el, de azok inkább politikusi panelok voltak, mint szakmai, elméleti hozzászólások. Íme! Ugye, ismerős?

• a természeti értékeknek is meg kell jelennie a jogrendszerben, mint tulajdonnak, ami így ebben a formában a jövőt túlélését garantálja (ez így zagyva, és csúsztatás, de a lényeg érthető)
• a korábban Szili által is említett Fenntartható Fejlődés Nemzeti Tanácsnak, amely most alakult meg, tartalommal is meg kell telnie
• a lakosság majdnem fele, ha alakíthaná a költségvetést, a környezetvédelmet támogatná elsőként, legnagyobb összeggel
• Írország, a mintaállam is komoly szegénységi problémákkal küzd. A gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek.
• 2-3-szor többet költünk gázártámogatásra, mint szigetelésre, fűtéskorszerűsítésre. Az EU be fog tartani, nem engedi majd a fosszilis energiahordozók állami támogatását
• a fenntartható fejlődés változtatással jár, amit csak széles néptömegek támogatásával lehet megvalósítani, ami lassú, nehéz folyamat
• a jelenségek cselekvésre kényszerítik a politikusokat, itthon a kérdés most kezd komollyá válni
• a helyzet megoldásának nehézsége a társadalmi értékválságban keresendő: fogyasztói,  így fenntarthatatlan viselkedésre vagyunk szocializálva
• „porba tiportuk Földanyát”

Cí­mkék: fenntartható fejlődés, közélet | Bejegyzés URL (trackback) | Hozzászólások RSS